2012. január 27., péntek

Péntek esti láz.

Gyakorlás közben azon vitatkoztunk, hogy vajon mi a különbség az elvonulás és az intenzív meditációs kurzus között, mire ránksötétedett.
Viszont ha péntek és este, akkor buli!
A hely:
The sparkling turtle
www.thesparklingturtle.com
Egy "hátizsákos utazóknak" szolgáló szállás, illetve a teteje. Ez a roof top.
A helyet egy kanadai fiú, és egy cseh lányból álló páros igazgatja tavaly nyár óta. A cseh lányt még megértem -tele van csehekkel a nagyvilág- de a vancouveri srác kivágta a kérdőjelet.
- Miért pont Nepál? Onnan, ahova sokan csak szeretnének hazaérkezni. Többek szerint is, Vancouver a világ közepe.
- Szeretem Nepált! -mondja Akash a kanadai, mindenki közvetlen, nincsenek multik.
Bár nagyon szeretném elhinni, de mégis egy bankrablás utáni bujkálást sejtek a sztori mögött.
Aztán jön az este, és nyílik a tetőterasz.


Jaaam...

Élőzene hangosítással. Mellette egy lobogó tábortűz, mindenféle burger mindenféléből, koktélok és helyiek az utazókkal, mindez egy tetőn. Sír a blues, aztán már a szamba röhög és végül előkerül egy furulya is. A kozmosz legkozmóbb helye. A cseh lányt egy 4 éve itt élő dán férfi pörgeti, Joe Cockert pedig nepáliul énekli egy tamang srác. Minden a helyén, és talán a bank is egyben, de hamar kanyarodunk haza. Az utolsó sarkon, ahol egy ír önkéntestől búcsúzunk, már várnak a világ legrondább és legbolondabb kutyái. De az ugatás sem tudja elnyomni Tenga Rinpocse dán tanítványának gondolatát, mely szerint az intelligencia a zár a fej börtönén, és a megvilágosodást csak a szíveden keresztül érheted el.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése